Amikor ünnepi köszöntést olvasunk, úgy érezhetjük magunkat, mint a tanítványok, akik hallgatták az asszonyok beszámolóját az üres sírról és az angyalokról. A megszokott ünnepi frázisok nekünk is csak „üres fecsegésnek” tűnhetnek. De szeretnénk, ha gerjedezne a mi szívünk is, mert van egy Győztes Úr, aki feltámadt a halálból, megszabadított a bűntől és legyőzte a gonoszt. […]
Az utóbbi napok politikai eseményeihez különböző módon viszonyulnak az egyes emberek, csoportok. Még mi, erdélyi magyar baptista fiatalok is, kiket sok közös vonás jellemez, különböző képpen vélekedünk. Egyeseket érdekelnek a politikai fejlemények, másokat kevésbé, vagy egyáltalán nem. Egyesek a tüntetés mellett vannak, mások ellene, s a kettő között van megannyi vélemény. Lehetetlen átfogó és objektív […]
Mindig csodálattal néztem a profi sportolókat, hogy milyen kitartással végzik a feladatukat. Sokat edzenek, gyakorolnak a cél elérésének az érdekében. S ha eljön a verseny napja, akkor teljes figyelemmel az éremre koncentrálnak, nem tűnődnek az addigi munka nehézségein, az aznapi reggelin, az időjáráson, szemük előtt egyedül a győzelem, a „babér koszorú” lebeg. Az elmúlt évben […]
Itt van újra, az az ünnep, ami talán a legjobban megérinti az embereket, és mi azt kívánjuk nektek, hogy keressétek Krisztust úgy, ahogyan a bölcsek keresték, énekeljetek, úgy ahogyan az angyalok dicsőítettek, haljátok meg a mennyei szózatot, ahogyan a pásztorok hallották, csendesedjetek el, amint Mária tette a kisdeddel a karjában, legyen látható a szeretetetek, ahogyan […]
„De vajon lakhatik-e Isten a földön? Hiszen az ég, sőt az egeknek egei sem fogadhatnak magukba Téged, hát még ez a ház, amelyet én építettem” 1 Királyok 8:27 Az advent végeztével felteszem magamban e kérdést: Vajon lakhatik-e Isten a földön? Ezt a kérdést tette fel Salamon király, amikor a templom megszentesélekor arra várt izráel egész […]
Mi jut eszedbe, ha Pünkösdre gondolsz? Talán égő tűzlángok. Talán csoda. Talán Isten különleges megnyilvánulása. És mégis… Talán kevésbé gondolsz arra mindennapjaidban, hogy az Úr, aki akkor cselekedett, ma is ÉL! Nemrég emlékeztünk erre Húsvétkor, hogy Krisztus meghalt értünk, de fel is támadott. Ő ÉL! Jelenti ez számodra azt, hogy bár láthatatlan, mégis keze nyomát […]
Néha az ember azon kapja magát, hogy valamit nagyon szeretne elmondani, de nem találja a szavakat. Olyan nagy és jelentőségteljes az, amit mondani szeretne, hogy akármennyire fokozza, színezi a kifejezéseket, nem adják vissza mondanivalójának a teljességét. Nem csak velünk történnek meg hasonló esetek, magával Pál apostollal is megtörtént, amikor az efézusi gyülekezetnek a feltámadás erejéről […]
Ausztrália címerében látható két állat, amely úgy lett a világ hatodik legnagyobb országának szimbóluma, hogy nem tud hátra csak előre járni. Az emu és a kenguru egy egész kontinensre kiterjedő „ismeretlen déli föld” őseinek bátorságát és kitartását hirdeti. Emlékeztessen ez bennünket az újév elején arra, hogy Jézus követőiként kitartással kell, megfussuk az előttünk lévő életutat. […]
„Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod mi történt ott ezekben a napokban?” – kérdezte Kleopás a feltámadott Krisztust. Szavaiból csalódottság, keserűség és reményvesztettség csengett ki… Életében a tanítványokéhoz hasonlóan Jézus halálával minden veszni látszott. A Mestert halálra ítélték, megfeszítették, eltemették. Három napja a sírban van. Odalettek az ígéretek, az álmok, a csodák. […]
Akkor a helytartó katonái magukkal vitték Jézust a helytartóságra… Levetkőztették, bíborszínű köpenyt adtak rá, tövisből font koronát tettek a fejére (Máté 27:27-29). A tövis a Szentírás lapjain nem a bűnt, hanem annak következményeit jelképezi (1Móz 3,17-18; 4Móz 33,55; Péld 22,5). A bűn gyümölcsei a tövisek: a szúrós, kellemetlen, sebeket okozó tüskék… Azért hangsúlyozom a tövisek […]